A legkülönfélébb, esetenként egészen meglepő termékek várnak új gazdára a Facebook online piacterén. Azonban az mindenképpen különös, hogy még világháborús hajóroncsot is kínálnak, sőt vesznek itt.
Mi okozta a XIX. század nagy szakállrobbanását? Mi az a császárbajusz, és miért viselt ilyet Hitler? Miért rövidült egyre a divatdiktátor-hajlamokkal is rendelkező Führer pamacsa? Náci dolog-e a Hitler-bajusz? Arcszőrzet-történeti áttekintőnk következik.
Az 1874. november 30-án született, jeles ősökkel dicsekvő angol arisztokratát halálakor a Népszabadság „a huszadik század első felének legjelentősebb és legkövetkezetesebb imperialista” politikusaként búcsúztatta. Ez igaz is. Liberális, konzervatív, imperialista, antifasiszta és antikommunista politikus volt. Az antiszemitizmust elítélő antiszemita. A bolsevik birodalom antibolsevista szövetségese. Hosszú katonai és politikai pályája során egy sor magas pozícióban, a világ számos pontján, sokféle ügyben vitt vezető szerepet. Mindenek fölött a náci birodalom legyűrésében. Küldetésének tudta megmenteni a világot a nácizmustól és a kommunizmustól és megóvni az angol gyarmatbirodalmat a széteséstől. Volt még újságíró, szépíró, történész, festő, szeszkazán és ötgyerekes családapa.
A háború már eddig is bizonyította, hogy az orosz álmok és a geopolitikai realitás között áthidalhatatlan szakadék tátong, írja szerzőnk, aki hozzáteszi: az, hogy Oroszország veszített, még nem jelenti azt, hogy a Nyugat győzött, és részletes elemzésében felvillantja egy későbbi, még súlyosabb konfliktus lehetőségét. Vélemény.
Lassanként közismertté válik az a fotó, amit egy fővárosi folyóirat, az Élet közölt 1915 tavaszán egy, körúton korzózó, honvédegyenruhát viselő fekete - vagy korabeli szóhasználattal élve - szerecsen férfiről. A korabeli lapok három, egymástól lényegi elemeiben is eltérő verzióban tálalták a férfi történetét, így még hősünk valódi nevét is bizonytalanság övezi. Ami biztos, hogy a Magyar Királyi Honvédségnek volt legalább egy fekete katonája.
A robbanóanyagot szállító Mont-Blanc hajón történt detonáció miatt a kanadai Új-Skócia tartomány lakosai közül több ember halt meg, mint az első világháborúban, és több, mint a Titanic elsüllyedésekor. Ennek ellenére utóbbihoz képest Magyarországon a Mont-Blanc története kevéssé maradt meg a köztudatban.
Közel 100 év után – pontosan 92 év elteltével – álmodták újra filmvászonra Erich Maria Remarque híres háborúellenes regényét. Az új filmváltozatról nem tud nem eszünkbe jutni az ukrajnai háború. A tervek szerint ezt az alkotást jelölik a németek a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjra.
A hatóságok nemtörődömsége, illetve a globális felmelegedés is közrejátszott abban, hogy csak mostanában kezdik feltárni az első világháború lövészárokcsatáinak két különleges helyszínét.
Azok, akik a másik oldalon állnak, sokban hasonlítanak ránk. Ha beássuk magunkat a lövészárokba, szem elől tévesztjük a valóságot - figyelmeztet az 1914-es frontvonali karácsonyozás történelmi példáját felhasználva Rutger Bregman holland történész-író. Részlet.
Az első világháború után 81 ezer magyar gyereket tápláltak fel semleges országokban. A Vöröskereszt figyelmét Jan Clinge Fledderus holland főkonzul hívta fel a nyomorúságos itteni helyzetre.
De 1945 után alaposan megváltozott a helyzet, majd megbékéltek a legfőbb ellenséggel, a franciákkal is, és együttműködésük jó ideje az európai integráció motorja.
A németek jelképes megleckéztetésében kiélték bosszúvágyukat a franciák, a Párizs-környéki békék többi aláírási ceremóniája – köztük a trianoni – inkább egyforma szenvtelenségével tűnt ki. A nagyhatalmak vezetői a versailles-i aláírás után még ünnepeltek is, a másik négy szerződéskötést viszont néhány perc alatt elintézték.
Hemingway mítosza már életében felépült: megjárt háborúkat, vadászott Afrikában, bikavidalokra járt, verekedett és ivott. Életművét viszont kezdetektől átitatta a mély humanizmus. Sorsát végül nem kerülhette el, depressziósan öngyilkos lett.
A virtuális valósággal a régi idők eseményeit is átélhetik a felhasználók, legyen szó akár az első világháborúról. Ezúttal viszont a szokásosnál is különlegesebb VR-élmény született.
Másodpercek alatt évszázadok fordultak – ezzel magyarázza Hatos Pál, az őszirózsás forradalomról most könyvet írt történész, hogy a magyarok miért nem gyászolták a Monarchiát, és miért támogatták a forradalmakat.